Napút folyóiratban publikált versem / 2012. 6. szám 92. oldal

A barokk korszak talán legjelentősebb zeneszerzőjének emlékére:

CORELLI

és fénnyel égetett hajszálerek

szemedben alszik el

lendül kinti országba

a táj

és aratás utáni

csendesült filigrán

vágyaink a kész ismert

dolgait

próbálják magukhoz

alig takarja sebbe zárt

alkalmainkat

ez a csillámmal ázott

példabeszéd

és minden szédület

a lenti osztásokról

párolog

elsimult arcéleink

a viaszárnyakat

mint hóban nőtt cselédeket

felékszerezik e szakrális térben

 

Hámori Attila

 

 

Kommentek
  1. Én